A juh viselkedése
Tóthné Maros Katalin
SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék
Származás
Vad fajok:
muflon (Ovis orientalis) argali (O. ammon) kanadai vadjuh (O. canadensis)
2n=54 2n=56 2n=54
Domesztikációs hatások
Morfológiai:

-a szarvak méretének csökkenése, szarvtalanság
-finomabb, sűrűbb szőrzet (gyapjú), a vedlés megszűnése
-fehér és egyéb színváltozatok megjelenése
-a láb hosszának csökkenése
-a farok hosszának, méretének (zsír) változása
-lógó fülű változatok megjelenése
-az agy rel. méretének 20%-os csökkenése


Viselkedési:

- nincs alapvető változás a vad fajokhoz képest
- fajták közötti apróbb „mennyiségi” eltérések (pl. anyai viselkedés, „nyájszellem”, agonisztikus viselkedésformák)
Fajták
Fajták feltételezett száma:
- 2000 körül – 311 fő fajta
- 4 alaptípus: gyapjas, vékonyfarkú, zsírfarkú, zsírfarú
Az állati viselkedés vizsgálatának 4 fő szempontja (Tinbergen)
Mechanizmus:
genetikai háttér, neurális rendszer, hormonális hatások,
HOGYAN?
Egyedfejlődés:
Az egyedi élet során bekövetkező változások: játék, érés, tanulás

Funkció:
Miként befolyásolja az adott viselkedés az egyed szaporodási sikerét?
MIÉRT?
Evolúció:
Hogyan alakulhatott ki az adott viselkedésforma?
összehasonlító vizsgálatok, rokon fajok
Érzékszervek I.
Látás:
- kb. 270-290°-os szögben lát
(25-50 °-os binokuláris látás)
- jó mozgásérzékelés
- jó mélységérzékelés

- van színlátásuk (emberénél gyengébb)





- speciális
„szarv”, „juh-fej” és „ragadozó”
felismerő neuronok a halántéklebenyben
Érzékszervek II.
Szaglás:
- táplálék-választásban fontos szerepe van
- ragadozó ürülék (prérifarkas, róka, puma) elkerülése
- anya-utód felismerés, ellés után a szagérzékenység nő
Vomeronazális szerv: másodlagos kemoreceptor (flehmen) - szájpadlás

Hallás:
- 125 Hz – 42 000 Hz között (ember: 30 Hz – 17-20 000 Hz)
- anya-bárány felismerésben jelentős szerep


Ízérzékelés:
- 5 alapíz érzékelése (sós, édes, keserű, savanyú, glutamát)
- édes és savanyú ízeket kedvelik,
- keserű íz tolerancia
Kommunikáció
Fő kommunikációs csatornák:
Látás:
- figyelmi póz, menekülő fajtársak látványa
ragadozó elkerülő viselkedést indukál a
többiekben
- udvarlási és fenyegető pózok

Szaglás:
- pre-orbitális mirigyek, domináns kos „nyájszag”
- anyai bevésődés, bárány beazonosítás
szoptatáskor
- ivarzó anyák beazonosítása (flehmen - kosok)

Hallás:
- kosok fenyegető és udvarlási hangjai
- anya-bárány egymásra találása
- szeparációs stressz (nyájtól)

Táplálkozási viselkedés
Legelés:
- napi 8-9 órát legelnek
átlag 20-90 perces legelési szakaszok
- nyáron 2 fő legelési időszak (napkelte
és napnyugta körül)

- szociális tanulás szerepe – anya !
- szociális erősítés: csoportban jobban esznek
- táplálék neofóbia: új takarmánnyal szemben

- zárt térben:
40-50 cm vályú/egyed


Kérődzés:
- 45-90 perces szakaszok
átlag napi 8 óra, fekve

Ivás:
- napi 1-2 alkalommal
(friss növényzet – 3 naponta)
Területhasználat
Lakóterület (home range):
- mérete évszakonként és fajtánként változik
(néhány 10 – több ezer hektár)
- speciális (magasan fekvő) éjszakázó
helyek
- anyák és kosok külön területeket
használnak a szaporodási időszakon kívül
(vadjuhok évente 5x is válthatnak lakóterületet)

Legelőhasználat (fajtajelleg!):
- hegyi fajták – nagyobb távolságot tartanak
(skót feketefejű) (foltszerűen elhelyezkedő növényzet)
- alföldiek – közelebb legelnek (merinó)
(egyenletesen elhelyezkedő növényzet)

Legelés közbeni orientáció:
- 110 °-os szögben látja a többieket

Csoportszerkezet és rangsor I.
Tipikus nyájállat:
- relatíve kicsi szociális távolság

- veszély esetén összetömörülnek
(terelhetőség!) kivétel: soay juh (ősi skót fajta)

- felismerik a saját csoportjukba tartozó
egyedeket (főként szag alapján)

- legalább 4-5 egyed kell egy stabil csoporthoz

- vonzódnak a saját fajtájukhoz
(akikkel nevelkedtek)

- viselkedési szinkronizáció (egyszerre legelnek,
kérődznek stb)
Csoportszerkezet II.
Kosok:
- a természetben külön csoportokban élnek (4-13 fő, kanadai vadjuh)
- rangsor a testméret és szarvméret alapján (lineáris)
- domináns kos: alárendelt egyed ritualizált meghágása
- kötődés erősítése: dörgölődzés a kosok között
(szaganyag átvitel)



Anyák:
- anyacsoportok (8-60 egyed)
- kevésbé kifejezett rangsor (hálózatos)
- „vezető-követő” viselkedés (idős, tapasztalt anya vezeti a
vonuló nyájat) a szabadban, de pl. fejőgépre vonuláskor is
- legelőtársak – erősebb kötődés 2-3 csoporttag között

Szexuális magatartásformák
Kosok:
- 6-9 hónaposan ivarérettek, természetben 2-3 évesen csatlakoznak a koscsoportokhoz
- látvány, szaglás és ízérzékelés útján választják ki az
ivarzó anyákat (flehmen – vomeronazális szerv:
ösztrogének érzékelése)
- promiszkuitás, de! domináns kosok több anyajuhval
párzanak, mint a többiek (gond: ha az erősebb kos terméketlen – sok anya üresen maradhat!)

- csak ”kos csoportban” nevelve: csökkent
szexuális aktivitás felnőttkorban (homoszexualitás),
anyák látványa, hangja, illata – normális szex. viselk.


Anyajuhok:
- szezonálisan poliösztruszosak
- az ivarzás 16-17 naponta, 18-24 órán át tart
- növekvő nyugtalanság, bégetés
- kos illata ivarzást indukál
Ellés és utódgondozás I.
Ellés előtt:

- 145- 155 napos vemhesség (vadjuh: 170 nap)
- ellés előtt 3 h – nyugtalanság
(körben jár, kapar, fekszik – áll)

- kiválás a nyájból
(anya-bárány kötődést és felismerést segíti)

- növekvő ösztrogén szint: idegen bárányt is elfogad
(„báránylopás”)


- emberi zavarás lassíthatja az ellést

Ellés és utódgondozás II.
Ellést követően:
- első fél nap: szenzitív időszak
(lezárulása után már nem érdeklődik a bárány után)

- 1 órán belül szelektív kötődés a bárány iránt
(szag alapján történő azonosítás – olfaktórikus imprinting)
- kecske: „anyai jelölés”


- progeszteron és ösztrogén indukálja az anyai viselkedést
(nem vemhes anyákban is)
- méhnyak + hüvely tágulása: anyai viselkedést indukál
(vaginális stimuláció – (oxitocin szint emelkedés) elfogadja az idegen bárányt is)

- nem vemhes állatnak oxitocin: 30 sec múlva elfogadja az idegen bárányt

- elpusztult saját bárány bőre idegen bárányra húzva - dajkásítás

Anya – bárány kapcsolat I.
Első héten:
- az anya bármikor engedi szopni a
bárányát
- folyamatosan egymás közelében
vannak


Első hónap:
- az anya aktívan keresi a bárányt
- hang, látvány (fej!), és szag
alapján azonosítja be



Második hónaptól:
- a bárányé a főszerep a kapcsolat
fenntartásában
Anya-bárány kapcsolat II.
Anyai viselkedés:
- a bárány aktivitása (mozgás, tőgy bökdösés) indukálja az anyai viselkedést
(halott bárányt hamar elhagyja és csatlakozik a nyájhoz)







- fajtajelleg – vannak jobb és rosszabb nevelőképességű fajták
(szelekció lehetősége! – nagyobb súlyú bárány : jó anya)

- egyedi jellegzetesség: tapasztalt anyák gondosabbak

- abnormális viselkedés:
elhagyja a bárányt, agresszió (öklel),
nem áll meg szoptatáskor

Egyedfejlődés I.(a bárányok nem hallgatnak)
Születés után:
- normál esetben: 1órán belül feláll és keresi az anya tőgyét
„fészekhagyó” (precocial), fejlett látás, hallás, mozgáskoordináció
- az anya nyalogatása és mozgása stimulálja a bárányt
(felállás és tőgykeresés)
- az első tőgykereséskor „meleg és sima felszínű” dolgot keres
- nyomásinger a szeme, orra környékén: fejét felemeli + száját kinyitja
(hidegben, a lehűlt testű bárány inaktív)

- első hét: óránként többször (1-3 perc),
első hét után: óránként egyszer szopik (20 mp)
- ikreket: az anyjuk egyszerre eteti
(erős kötődés az ikrek között)

- szopás közben „csóválják” a farkukat

funkció: kulcsinger, ami az anya szaglászását (és ezáltal a beazonosítást) indukálja

- követő viselkedés: miután lábra áll, folyamatosan az anyja
mellett tartózkodik (kecske: rejtőző 4-7 napig)
Egyedfejlődés II.
Tanulás:
- egy napos koruk utá

Free register and download UseNet downloader, then you can free download from UseNet.
Download "A juh viselkedése" from Usenet!